Ötvenkét éve debütált a tévé képernyőjén a Frakk, a macskák réme. Az Újságmúzeum 13 pontban emlékezik gyerekkorunk egyik kedvenc rajzfilmjére!
1. A veje kutyájáról formálta Frakkot az író Bálint Ágnes. Az igazi Frakkot egy kórház udvarán látta meg a férfi, ahová orvosi kísérletek miatt vitte a sintér. Inkább megvette gyorsan száz forintért.
2. Lukrécia és Szerénke valójában az író két macskája volt, de még Lajcsika, a szomszéd kisfiú is létezett, Vecsésen lakott és sokszor megfordult Bálint Ágneséknél.
3. 1971 decemberében szellőztették meg az újságok, hogy hamarosan elkészül a Frakk, a macskák réme, az első két epizódot szűk körben le is vetítették a kiválasztottaknak és nagy siker aratott.
4. Mint Cseh András, a sorozat egyik rendezője elmondta, a figurákat kartonlapból vágták ki és mindegyikből 80-100 változat készült, attól függően, hogy éppen vidám, csodálkozó vagy szomorú a szereplő. Így illesztették az előre megrajzolt háttérre a mese szereplőit. Egy hat perces epizód 8-10 ezer felvételből állt össze.
5. A Frakk a macskák réméből 52 rész készült. A gyerekek imádták, főleg mert a szinkron szokás szerint tökéletes lett. Szabó Gyula remekül „tolmácsolta” Frakkot és Schubert Éva (Lukrécia) és Váradi Hédi (Szerénke) is lubickolt a szerepben. Károly bácsi hangját az első két évadban Rajz János adta, a halála után pedig Suka Sándor. Irma néni Pártos Erzsi hangját szólalt meg.
6. A rajzfilm első epizódjai alatt még dolgozott a híres rajzfilmrendező, Macskássy Gyula is, ám sajnos a bemutatót már nem élhette meg, meglehetősen korán, 59 éves korában távozott az élők sorából.
7. A mese szereplőit Várnai György, az ismert karikaturista rajzolta, aki a bemutató után elmondta, örömmel vállalta el a munkát, mert amúgy is rajong az állatokért, több kutyája is van otthon. Sajnos már Várnai György sincs köztünk.
8. 1972. december 23-án mutatta be a Magyar Televízió az első epizódot, amely a Diadal címet kapta. Ettől kezdve 26 héten át, minden szombaton este a Frakk volt a sláger a Cicavízióban.
9. A debütálás napján megjelent újságok a gyerekeket annyira nem érdekelték, ám a felnőttek a vietnámi háborúról olvashattak az aznapi Esti Hírlapban és egyoldalas, karácsonyi beszélgetést Keserű Jánosné könnyűipari miniszterrel. Érdekesség, hogy a volt miniszter 92 éves koráig élt és 2018-ban halt meg. A lap megszólaltatta a Budapesten időző Gina Lollobrigidát is és azt sem felejtették el megemlíteni, hogy délután Szovjetunió-Csehszlovákia jégkorongmérkőzés lesz a televízióban.
10. 1981-ben egy kutatási eredmény is megjelent az újságokban, amely szerint a gyerekek leginkább a Vízipók-csodapókot, a Vukot, a Frakkot és a Legkisebb ugrifülest kedvelik, a külföldi rajzfilmek közül pedig a lengyel Lolka és Bolka az első.
11. A hetvenes-nyolcvanas években kis túlzással minden második házi macskát Lukréciának vagy Szerénkének hívták Magyarországon és sok kutya kapta a Frakk nevet. Ma már nem annyira divatosak a rajzfilm nevei.
12. A mese külföldön is nagy érdeklődést váltott ki, 1974-ben Csehszlovákiában, Belgiumban, Kelet-Németországban és Finnországban is megismerhették a gyerekek Frakkot és a két macskát.
13. 1977-ben aztán jött a hír, hogy újabb 13 rész készül a Frakkból. Így is történt, 1978-ban ismét a képernyő elé szegezte a gyerekeket a kutya-macska „barátság”. A mai gyerekek közül már csak kevesen ismerik a rajzfilmet, ők is csak azért, mert a nagyszülők, szülők megmutatták nekik.
