EGY ELFELEDETT OLASZ ORVOS TARTOTTA ÉLETBEN AZ IDŐS KOSSUTH LAJOST

Szegényen, megkeseredve halt meg, pedig a magyar államnak kellett volna gondoskodni róla. Ő volt Kossuth Lajos kezelőorvosa a torinói száműzetésben, aki mindent megtett az idős politikusért, ehhez képest Kossuth halála után szépen lassan elfelejtették, a megemlékezésekre sem hívták meg. Következzék az olasz dr. Arnoux Basso, aki sokkal többet érdemelt volna Magyarországtól.

1840-ben született Szardínia szigetén, Cagliariban. Mindig is az orvoslás érdekelte, hosszú ideig volt katonaorvos, majd 1887-ben, 47 esztendős korában lett Kossuth Lajos kezelőorvosa Torinóban. Tudni kell, Kossuth Lajos a levert szabadságharc után rövid ideig Bulgáriában majd Törökországban élt, majd Angliában és az Egyesült Államokban tartott körutazást, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy szövetségeseket gyűjtsön maga mellé. 1861-ben telepedett le Olaszországban és egészen a haláláig, 33 éven át élt a déli országban. Kossuth 85 éves volt mikor az olasz orvost felfogadta. Basso doktor a turini remete házával szemközti épületbe költözött, úgy, hogy belásson az ebédlőbe és egyből átsiessen, ha valami problémát tapasztal.

Az orvos a svédmasszás egyik specialistája volt, az idős Kossuth nem győzött hálálkodni neki a terápiáért. Így történt, hogy több személyes tárgyat is odaajándékozott az olasz doktornak, így pipákat, kalapokat, sőt, egy levél is előkerült, amelyben kifejti, Basso doktor nélkül talán már nem is élne. „Kedves Drága Barátom! Én önnek annyi hálával tartozom azon gondjaiért, melyeken ön, mondhatnám gyermeki kegyelettel, évek óta rám pazarolt, hogy vén gépezetemet olyan állapotban tartsa, hogy meg tudjon küzdeni az élet súlyával.”  – szólt Kossuth Lajos hálálkodó levele a kezelőorvosához.

Az orvos mindig Kossuth mellett volt, általában együtt ebédeltek és vacsoráztak, mellette pedig sétáltak a környéken vagy svédmasszázzsal kezelte az idős politikust.  Aztán 1894 márciusában a tüdőgyulladás végzetesnek bizonyult, Kossuth Lajos meghalt Torinóban. Dr. Basso mindent megtett, reggeltől estig a nagybeteg politikus ágyánál virrasztott, de ő is tehetetlen volt a betegséggel szemben.

Kossuth Lajos pesti temetésére természetesen dr. Arnoux Basso is eljött, a gyászmenet elején sétált, sőt, kijelentette, annyira tisztelte és kedvelte Kossuthot, hogy miatta Budapesten szeretne letelepedni. Egy ideig a Hungária szállóban lakott, majd 1895 februárjában meg is nyitotta az Andrássy út 94. szám alatt a masszázs-gyógyintézetét, amely a lakása is volt egyben. Több vidéki nagyvárosba is ellátogatott, ahol éljenző tömegek várták, bárhol felismerték, tapsviharban törtek ki az emberek.

1895-ben aztán a „megrongált egészségi állapota miatt” Arnoux Basso visszaköltözött Olaszországba. Az újságok is megírták, hogy a masszázs-gyógyintézet bútorait és felszerelését árulni kezdte. Hazautazott, de tovább ápolta a magyar politikus emlékét, a Kossuthtól kapott személyes tárgyakat magyar múzeumoknak ajánlotta fel. Így került például Kossuth tajtékpipája Debrecenbe. Basso doktornak hálás volt a nemzet, ehhez képest, szép lassan meg sem hívták a Kossuth-megemlékezésekre. Mindezt szóvá is tette egy levélben, amelyekben sértőnek találta, hogy a magyar politikusok nem reagálnak a leveleire.  „Mily együgyüség idealistának lenni! S mindezek az urak annak idején megjelentek nálam, hogy megköszönjék azt a gondozást, amelyben Kossuth Lajost részesítettem. Komédia! Ha a nagy hazafi csak egy percre is feltámadna, megtagadná ezeket a szívtelen áltisztelőket”- írta egy levelében a megbántott, csalódott olasz orvos.

Aztán egy drámai hangú levél is érkezett évekkel később az egyik aradi barátjához. Ebben azt írta, nincs pénze arra, hogy megfelelő helyen gyógykezeltesse magát, egyedül él, az anyagi gondok pedig lassan felemésztik az idegeit. Az aradiak egy piros-fehér-zöld zászlót küldtek az orvosnak. Arnoux Basso megható válaszlevelében azt írta, ez a lobogó lesz a szemfedője a koporsójában. Magára marad, s mindezért Kossuth Lajos fiára, Kossuth Ferencre is neheztelt, hiszen anyagi támogatást ígért neki az idős politikus halála után. De nem lett belőle semmi, sőt megesett, hogy az újságok hasábjain ment a civakodás, hogy ki mennyi pénzt ígért dr. Bassónak. A megalázó helyzet természetesen megviselte az orvost, aki az utolsó éveire teljesen elmagányosodott.

Kossuth Lajos orvosa végül 1919-ben, 79 éves korában halt meg Olaszországban. Kossuthot örökre a szívébe zárta, ám az utolsó percig keserű volt azért, mert elfelejtették, hogy ő ápolta, támogatta a magyar história különleges alakját az utolsó éveiben.

Talán nem késő: köszönjük, Arnoux Basso!